Mély sóhaj az én romantikám
a te józanságod mellett.
Mégis kell…
míg elfogynak a napok.
Kezed szorítom,
ujjam fehérre zsibbad.
Szem – lecsukva figyelem
lélegzeted.
Belealszom ölelésedbe,
ringat a csend.
Azt a percet…
soha ne feledd!
Legutóbbi módosítás: 2012.01.27. @ 19:27 :: Sonkoly Éva