Cirip-cirip, szól a tücsök,
Hegedül és a napon ül,
Nem érdekli a munka sem,
Csak hogy húzza egyedül.
Mellette a béka koma,
Unalmában bebrekeg,
Vízben áztatja a lábát,
Énekelve integet.
Arrább meg egy szitakötő,
A zenére táncolgat,
Egyet jobbra, kettőt balra,
És magában számolgat.
A bőgőt egy pók pengeti,
Ügyesen nyolc lábával,
Miként a hálót lengeti,
Hangos, zajos lármával.
Estefele aztán beszállt,
E koncertbe az egész rét,
Messze szól a zenebona,
Cseng tőle a Hold, az ég.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:22 :: Thököly Vajk