Véghelyi Balázs : narckép

Olyan vagyok, mint a gyerek:

úgy sírok és úgy nevetek,

úgy vágyom a biztonságra,

úgy tekintek a csodákra.

 

Néha középpontban állok,

vagy elbújok s nem találok,

ha éppen magányra vágyom…

Ábrándozok, csöndben játszom.

 

Szeretnék tudni, érteni,

ami fontos, azt védeni,

s attól, amit nem szeretek,

mintha nyúzna: úgy szenvedek.

 

Olyan vagyok, mint a gyerek:

negyvennyolcból nem engedek;

szelíd szóval, kedvességgel

beérem már negyvenhéttel.

________________________________________________________

Kedves Balázs!

Versed tele van toldalékrímekkel: állok, találok, vágyom, játszom, érteni, védeni, szeretek, szenvedek, engedek, kedvességgel, negyvenhéttel… Ezekkel f?oldalra nem kerülhet… Naplóba viszont ajánlhatom…


Üdv: Tibor

 

Legutóbbi módosítás: 2012.01.05. @ 14:45 :: Véghelyi Balázs
Szerző Véghelyi Balázs 14 Írás
1983-ban születtem Budapesten. 2003-tól jelennek meg írásaim (versek, esszék, kritikák) folyóiratokban, antológiákban. Könyveim: Magyar poharak (esszék, 2003), Fán függ a világ (versek, 2006), A megíratlan és a megírt idők (esszék, 2007), Kötelék (versek, 2008). Honlapom: www.veghelyibalazs.hu