Nem vagyok kíváncsi, még.
Már nem vagyok kíváncsi.
Untat a harc, a parádé,
untat a szív lustasága,
untat a szájé.
Lazulnak a fegyelem pántjai:
kevésszer örülök igazán,
ritkulnak az igazi nevetések.
Megtanultam átlátni rajtatok,
megtanultatok átlátni rajtam.
Reggelente
dolgozni, meghalni megyek:
toporgó nagykabátok,
lakótelepi krisztusok jönnek
szembe velem.
Sokadik hó esik,
kásásodni:
az id? nehezet gy?zött
a füttyökön, a dalon.
A nyár borg?zös emlék,
én levert forradalom.
Legutóbbi módosítás: 2012.02.01. @ 11:25 :: Csillag Tamás