Szebb vagyok ha szeretsz.
A nyakamon hátul: kin?tt bánat-púp.
Kundalíni kígyó a fejét kidugja.
Két év telt el, s már szabadulna.
Berzenkedek attól,
hogy nélküled!
Szópaplanod melege helyett
bármit magamra húzok,
lelketlen tárgy csupán.
Alig akad
szembe való hozzánk ill?bb,
vajon sokan gondoljuk ezt?
Titokzatos kérd?jelem vagy,
bolondos,
bennem.
Igen.
Már spirálként vonz a csend,
és e h?vös id?.
Kezdeményez.
Reggellé feszülnek álmaim,
pirkadós köntösében vendéget fogad,
leheveredek, ég boltozatú
templomában méricskéli nyugalmamat.
Foszló gondolat és sz?nni nem tudó érzelem,
hiányból remekbe állapodik bennem
a sok alkotóelem,
megteszem,
meztelen lelkembe
véslek –
Éberem.
Ma friss havas fahasábok,
mohás tölgyfakérgek hívtak,
A természet ölébe venne.
Kérlek, Te ülj az ölembe!
Legutóbbi módosítás: 2012.02.14. @ 11:56 :: Marthi Anna