(Duska Istvánnak, a Duska Lovastanya gazdájának ajánlva)
Szomorkodik két lovacska,
unatkoznak télen,
árválkodik kinn a hintó,
s ők csak nézik tétlen.
Istállójuk ablakán át
csudálják – mi potyog? –
majd hallják, hogy István gazda csizmasarka kopog.
Nyitja nekik a karámot,
csattan a nagy lakat,
a pacik meg hemperegnek,
kaparják a havat.
Később szánkó elé fogják
a két boldog lovat,
pata koppan, csengő szólal,
s elindul a fogat.
Legelöl a kocsis feszít,
ropog már az új hó,
háta mögött vigyorog öt
pirospozsgás lurkó.
Legutóbbi módosítás: 2012.02.15. @ 09:24 :: Péter Erika