Rád nézek. Nem tudom, jól látlak-e.
Nem a szemüveg miatt, lehet kontaktlencse is.
Túl közel sem vagy, hogy ne lássalak
a nagy közelségtől; már elég régen ismerlek.
Helyzetem végül is ideális,
nem próbálom túlfantáziálni, amit látok.
Nem ismerhetlek meg: vagy férfi néz
belőlem, aki szomjas, csupán inni kap tőled,
s ezután csak visszaemlékezik;
pedig neki más kell, több mint emésztés a világ,
aki jóllakott – erkölcse máris
más. Amúgy helyre kerülnek a dolgok maguktól,
össze ne tévesszem a közönnyel,
a nem nélküli ember kék, égszerű szemével,
mert az rosszabb mint a rövidlátás.
Legutóbbi módosítás: 2012.02.20. @ 21:04 :: Petz György
