2012 február 21.
A függöny mint lián kúszik felfelé az ablakon,
kint járókelők gurulnak el, és a megállóban
egy cövekverő dolgozik a várakozókon.
Az ablak lelóg egészen a padlóig,
de a Nap kiégette egy hosszú csíkon.
A kanapé mint, hátán fekvő oroszlán,
benne ülök, jóllakott hát nem morog.
A járókelők szeme koppan az ablakon,
nem kíváncsiak, ez a megszokott,
Rotterdamban házon át, mint egy távcsövön
nézik a tájat, s mélyet szívnak a sós illatból.
Legutóbbi módosítás: 2012.02.22. @ 06:00 :: Radnó György