Seres László : Üzenet

2012.02.09. Seres László Vers 15
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Üzenem a kivágott törzseknek,

a megcsonkolt vén lombja-hullt fáknak,

nem felejt a föld, -mint a lőtt sebnek-

őrzi nyomát itt minden holt ágnak.

 

Üzenem az otthont elvesztőknek,

kik fészket a lombok ölén raktak

s áldoztak a megsarcolt jövőnek,

lesz hangjuk a dalos madaraknak.

 

Üzenem a gyilkos fanyüvőknek,

ültessenek egyszer fát s virágot

-míg a fejszék visszafelé lőnek,-

halál helyett halhatatlanságot.

Legutóbbi módosítás: 2012.02.09. @ 03:36 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.