*
Haragos volt a reggel. A tél,
fagy fogával a bokám mardosta.
A kabátom ujján bebújt a metsző szél.
Hozzád indultam. Talpam alatt
fájdalmasan nyikorgott a fagyott hó.
A sarkon sült gesztenyét árult
egy idős nő. Mellette koldus kuporgott
kezét a parázshoz tartva. Vettem egy
zacskó gesztenyét, a koldus rám nézett
nem kért csak igézett. Odaadtam a gesztenyém
felét aztán tovább indultam feléd.
Gondolataim, mint a hullámzó víz, minek
tetején megcsillan a nap, de a hullámvölgyben
sötét marad. Nem kellett volna veszekednünk,
nem kellett volna elrohannom. Hagynom
kellett volna, hogy elmondd, hogy értsem
mi a gond. Én már megbocsátottam.
Az üres zacskót a zsebembe dugtam.
Lassan hozzád érek, azt hiszem, bocsánatot kérek.
Legutóbbi módosítás: 2012.03.20. @ 07:25 :: Éles Attila