Szepes Máriának
végül is, ha jól meggondolom, mi van –
a tenger áradása, majd apálya jön,
s közbe’ forgó Föld a Hold arca el?tt,
és hullámzik a Nap, és minden ár-apály –
és így az évek is – sür?bben, hígan,
s akit habjára vesz, magára így gondol:
mi létezik – az ?sid?kt?l fogva,
és egyik állapotban a többire is
gondol, és szól, ha kell, és hallgat is, ha kell,
szabadságát a többiével éli: van;
s ez ünnepet tagadni képtelenség,
az egyszer volt mi is? – alakváltott mindig.
Legutóbbi módosítás: 2012.03.01. @ 19:03 :: Petz György