nagy tüzeket csinálok mostanában
és karba tett kézzel
leégetem nyelvemr?l a szót
aztán csak bumsztatta és melltej
igazából nem jut eszembe
hogy a dolgok mennek
csak írok ész nélkül
abszolút hallásom a régi
néha kijavítanak a rigók
a póz ami jól áll nekem
mint a pigall lányon
a magányosság kapacitása
lehet hogy egyszer örültem neked
finoman és takarékosan
de már az sem olyan volt
mint amikor el?ször értettem
József Attilát
(anya emlékezne a nevetésemre)
valahogy kisz?r?dök magamból
mint vasúti váltó tejüvegén a lámpafény
Legutóbbi módosítás: 2012.03.15. @ 08:38 :: Szilvási István