*
Amíg emlékedet
színezgettem,
szürkén tőlem ne szökhessen,
ráhajolt a tájra
a pillanat némasága.
De a mozdulatlanság
megrezzent,
pilleérintésnek vetted,
pedig csak egy rigó röpte
szöszmötölést szőtt
a csöndre.
A neszre ahogy felriadtam,
pár pihét féltőn elkaptam,
abból készítettem fészket
a megtartó ölelésnek.
Fotó szárm. helye: www.hotdog.hu/hasy
Legutóbbi módosítás: 2012.04.23. @ 17:48 :: Bakkné Szentesi Csilla