saját fotó *
Minap gondolkodtam,
hogy mondjam el neked
mégiscsak te szültél,
s én voltam gyermeked.
Szeretet hiányzott,
szűk marokkal mértél,
sosem mondtál semmit,
csak sokat beszéltél.
─ De tanulj meg élni, s
élni hagyni mást is ─
mindig csak ezt mondtad,
s ezt mondta apám is.
Az élettől kaptam
néha pár tanácsot,
─ ne higgy te senkinek,
s ne keress barátot.
El ne keseredj, ha
megdobnak egy kővel,
állj talpra barátom,
dobd vissza kettővel. ─
Így indultam neki,
mit úgy hívnak: Élet,
magam útját járó,
magányos kísértet.
Legutóbbi módosítás: 2012.04.30. @ 09:47 :: George Tumpeck
