Ó, hogy én milyen bolond voltam, úgy örültem annak a hírnek, hogy elmegyünk fagyizni, és meglátogatunk valakiket. Emlékszel, szép nyári délután volt. Én amúgy is olyan flangálós típus vagyok, imádok menni. Most mentünk hárman. Ez olyan nagyszerű! Ha te is annyira szeretnél menni, mint én, már biztosan körbejártuk volna a világot! Hát… ha olyan nagy a világ, akkor néha pihentünk volna. Most azon tűnődöm, hogy melyik történettel kezdjem? A fagyival (amit nagyon szeretek), vagy a celebséggel? Hogy te a jobbikat hagynád a végére? Na! Akkor jöjjön a celebség, mert a fagyit azt nagyon szeretem.
Szóval, tudod, elmentünk ahhoz a családhoz. Nagyon szép kertben volt a házuk. Voltak ott sokan, nem is tudtuk, hogy ki kicsoda. Én igazán nem tehetek róla, de a puszta jelenlétemmel is sikert arattam. Mindenki hozzám beszélt, mindenki meg akart érinteni! Én nagyon büszke voltam magamra. De azt nem szeretem, ha túlságosan bizalmaskodók velem. Én kérem, jó családból származom. Hívtak, menjek velük, szeretnének rólam fotót készíteni. Még hízelgett is a májamnak. mert ugye tudtam, és ma is tudom, milyen helyes és szép vagyok. Akkor te is rám néztél, és kérdezted, Gizim, van kedved? Nekem volt! Mentem velük, boldogan. Dicsérték az alakomat, a helyes pofikámat, és azt mondták, nagyon szép szemeim vannak! Szeretnék-e modell lenni? Megvan hozzá minden adottságom. Beszéltek a hírnévről, meg, hogy az újság, meg címlapfotó, meg celebség… Kissé megszédültem, az igaz. Nem tudtam én, mi a celebség, azt se, hogy mi az a fotómodellség, hagytam, hadd csináljanak, amit akarnak. Kilakkozták a körmeimet. Olyan szép fényesek lettek, ez még nekem is tetszett. De amikor a frizurám kezdték el piszkálni, már óvatosabban figyeltem őket, igaz, még mindig benne voltam a hülyeségben.
Megigazították a ruhámat, és készítettek rólam egy csomó felvételt. Még ezt is elviseltem, igaz egyre fogyott belőlem a lelkesedés. Meghallottam, azt mondta az egyik, hogy olyan ez, mint egy celeb. Értéktelen ugyan, de jól el lehet adni, és ezt veszik az emberek! Na! Nesze nekem, hát ilyenek a celebek! Kívül csicsa, belül üres váz?
Én nem éreztem magam értéktelennek! Kezdett a kedvem nagyon elmenni az egész celebségtől. Be akartam menni hozzátok, de nem engedtek. Tudták, hogy szépen tudok táncolni, hát táncoltam nekik! Azt is lefényképezték. Azután hoztak egy csomó ruhát, és egy tütüt. Azt rám adták, és azt akarták, hogy abban a borzalomban táncoljak. Felébredt bennem a fúria, mit képzelnek ezek, hát mi vagyok én!ő Balettot nem tanultam! Nem fognak belőlem bohócot csinálni, na, azt már nem! A tütü dereka félrecsúszott, ők jót röhögtek és mutatták a képet! Én a kicsi, a gyönge, szende teremtés, bizony nagyon mérges lettem. Velem lehet nevetni, de rajtam nem! Nekem is van kérem önérzetem! Amúgy se szerződtem én a cirkuszba bohócnak, hogy csak úgy röhögjenek rajtam! Hát erős felindulásból én a tütüt bizony le- és széttéptem. Rúgtam, vágtam, és bementem hozzátok. Azonnal láttad rajtam, hogy történt valami, mert szinte remegtem az idegtől. Nagyon feldúlt voltam.
Amikor bejöttek, azt mondták, lökött a csaj, milyen jók a képek és neki nem tetszik! Amikor megláttad a tütüs képet, szépen kivetted a többi közül és eltetted. Amikor később elővetted, én is segítettem széttépni! Az igaz, hogy ezzel befejeződött az én celebségem, nincs nekem szükségem ilyen semmihaszna életre. Nem kell nekem átalakítani az életemet, én jó családból származom, és az őseim is hatalmas palotákban éltek, nagyon fontos beosztásban. A mamám is mondta, hogy legyek büszke rájuk! Ti is szó szerint ezt mondtátok, és ti csak tudjátok! Hát én büszke vagyok rájuk! Amúgy a celebségből csak az tetszett, hogy szép fényesre lakkozták a körmöm, az olyan jól mutat, azt szeretem. Amúgy meg én is kezdtem növögetni és hiúbb lettem. Növögettem, növögettem, igaz még mindig aprócska voltam és törékeny, de hát a mamám is az volt. A szép fényes köröm meg nagyon illett nekem.
Végre elmentünk a szép kertből és a cukrászdában kötöttünk ki. Jaj, én nagyon szeretem a fagyit! Főleg a vaníliát! Emlékszel! Olyan mohó voltam, hogy az első gombócot egészbe lenyeltem! Olyan hideg volt, hogy majdnem megfagyott a torkom, de akkor is jó volt. Még jó, hogy csak ti láttátok! Akkor nagyon csúnyán néztél rám! Igaz, a többit szépen nyalogattam, de mégis megelőztelek benneteket. Te még a tiedből is adtál. Jaj de jó is a fagyi, főleg amikor olyan meleg van, hogy csoda.
Azt hiszem, ma nem megyünk sétálni, mert esik az eső. De azért enni fogunk!
Na, jól van, egye fene, elmesélem az első nagy szerelmemet. Nagy szerelem volt! Na de ez maradjon a következő beszélgetés tárgya.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.26. @ 08:10 :: Győri Irén
