Sóhaj szakad,
Hang elakad
A fül zúg
Lüktet az agy…Majd minden
Magamra hagy
Kirekesztve
Kívül téren, és időn
Lehűtve, egy fém-műtőasztalon
Bent, itt legbelül
Tulajdon magamba
De szabadon
Csak gondolatomban
Koppan a botom
Még… egy lépés, és nem vagyok ott,
Nem vagyok, csak voltam
Kívülem nyüzsgés, itt benn, magamban
Béke honol
Úgy sietnek!
Itt vagy, itt vagy még! Igaz?
Igen! Itt vagyok!, kiáltanám
De
Egy eldugott részén e testnek
Csendesen lapulok…
Nem! Nem akarok…
Maradni!
Nincs kedvem menni!
Na, végre sikerült! Döntöttem.
Veletek maradok
Legutóbbi módosítás: 2012.04.13. @ 05:18 :: Győri Irén
