Vajon mi a baj velem?
Csak bámulok bután,
a fáradtság mintha
elvágta volna lábam
és kezem, de mégis
leginkább az agy ami
kihagy, kihagy. Most
bújnék másba gond-
feledten, mint éles
sóhajok testet öltve.
Oroszlánb?gést sír
minden porcikám.
Már tudtad tegnap,
a részeget, ma már
azt is, úgy rohannék
széls?ségbe, az ilyen
elmét letörl? búsan
er?sít? napok után.
Lenne most férfi kar,
falánk csók, harapni
mind mi valaha fájt!
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:48 :: Marthi Anna