is vannak holnapok
való volt és álom
ha magam most nem látom
s bár jövőnk a közös sehol
mindezek ellenére
erőt adó volt kettőnk szeme-fénye
találkozott és játszva fiatalodott
a hús is bár égbe emelted illatos
volt a frissen mosott a másnapos
a hízott és a régen kapott
egy mámoros pillanatban
előbújhatott megint
az angyalkák is
helyükre visszatértek
és a temetőben felejtett
tiszta igazi nőt
immár férfi fogadta
ki egykor fiúként tündökölt
kékgarbósan
kezében égő kanóccal
Legutóbbi módosítás: 2012.04.22. @ 06:48 :: Marthi Anna