Az égen hosszú fülű nyúl, áttetsző füle a hársvirág
és a szitakötőszárny között: szétterülnek a felhők,
míg orromba illatok gyűlnek. Furmint és az este,
keveredve. Ó, férfinak kezébe ne adj Axe-ot,
Old Spice-t, dezodorokat, érezzem csak a vad
testiség szagot. Mennyire szeretem a költészetet,
eljött, rég vártam – most tapintható, mint az angyal
számára a Berlin felett az égben – Hemingway
könyvében -, jóféle vörösben érlelt sorok.
Játékainkba bíbor színezetet most ne úgy…
fulladjon a vágy, és bírjuk el a csodát,
mint szilvaszem nyíljon hamvas homlokon.
Legutóbbi módosítás: 2012.04.27. @ 15:26 :: Marthi Anna