Bár alkalomra született – megosztom Veletek!
tudom utolsó nap a harsonákat
hinném bár alszol itt a bánat
es?tlen tavaszban szomjas kerted
itt hagytad kis karok öleltek
angyalok siessetek a harsonákkal
talán még eléritek sebes szárnnyal
hogy halandó szívünk nyitott sebét
valaki begyógyítsa gyógyítsa még
jaj három napot sem tudok várni
üres a karszék holmi könyv vagy bármi
vigaszt nem ad sz?k horizonton
fekete füst nekem hiába mondod
rügyek pattanjanak jókedv kertjében
melyik virág miért költözöl éppen
maradt-e más mint fehér kenyérillat
éhen maradtam sok égi csillag
a sanda Hold s a víg fény? Nap
miért is járja botlik égi útja
során miért pazarolja fényét
hogy világosabban lássam mi a nemlét?
miért nem kérdeztem meg soha t?led
fiatalon jobb-e vagy a nyugodt öreg
este mikor köréd sokan gy?ltünk
avagy a sárga kincs az amit gy?jtsünk
vagy a mesék és benne messzi ?sök
csak általad voltak s lesznek ismer?sök
s feltámadnak a rövid szárnyú emlékezet
röpte ívét milyen kéz nyeste meg
már tegnap is neked meséltem volna
halogattam nem tudtam hogy a holnap
tavaszi rigófüttyel fel nem ébred
felh?ket küld a szél fátyolos égre
angyalok türelmem fogytán harsonákat
még ma jóvátehetné egy csodával
ki Lázárt a sírbolt küszöbére hívta
vigaszunk olvashatjuk bár megírva
kinyújtjuk a kezünket házadnál osztják
vigasz a bor s a tenyerünkbe ostyát
s benne a jöv? áldozatát s reményét
érezhetjük-e megváltásunk tényét?
s most mi imádkozunk-e vagy egekben
te szólsz ahogy ágyunknál egykor tetted
aki már szemben állsz az Örök Trónnal
szembesültél már az Örökkévalóval
az oltár el?tt a por amivé lettél
az Isten napra nap ismétli üdvös tettét
lehajol feszítsék bár naponta a keresztre
szavadra megosztja vélünk Isten Lelkét
bár mi is véle – elhagytál – felkiáltunk
a jobb lator bízvást boldogabb nálunk
latrok voltunk-e és lennénk mi is szentek?
öreg szülénkkel kérünk most üzend meg
angyalok riadnak fújnak harsonákat
a bárány trónja fényl? s Isten Jobbja
vérét az áldást hinti e b?nös Honra
ahol neveltél szóltál nékünk áldást hozva
hallod-e már a b?vös harsonákat ébredsz
látod utódaid siratnak hiányolnak Téged
ki áldoztál egy életet Magyarok Istenének
ma szóljon Érted hittel dics?ít? ének
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Radnai István
