Amikor neked írok…
Összeválogatom a szavaimat
arannyá csiszolom ?ket
és a lábaid elé fektetem,
Te félve lépkedsz rajtuk
a tekinteteddel
érzem..
nem fáj
néha kétségbeejt a magány
olyankor gyorsan felkapom ?ket
egyenként visszaborítom
falak mögé zárt gondolataimba
majd újra válogatom
ezt teszem nap mint nap
rád gondolok perceimben..
Végh Szimonetta : Amikor neked írok
2012.04.10.
Végh Szimonetta
Vers
11
Szerző Végh Szimonetta
114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/