Csillag Tamás : Egyszerre

Nyomtatás

Minden mozdulatlan, mintha

kijárási tilalom lenne

a világ folyosóin.

Nézem, nézem az utcát,

nézem, nézem a fákat,

a nem tervezett id?t.

Csak a részegek csodálkozhatnak így rá

a miértre, amikor leteszik a füstöt,

mikor zsebükben csörgetik a mennyit,

mikorra az embernek

meg kell hasonulni a világgal,

s egyszerre a poharakban megsavanyodik az utolsó sör,

egyszerre  megnehezedik az utolsó deci,

egyszerre a szájpadlatok alá szorul az utolsó szó,

amit még mondani kéne,

amit még mondani lehetne az embargó el?tt,

hogy tök egyformák vagyunk.