Csillag Tamás : Nincsenek meg

Nyomtatás

Tágulnak a világ folyosói,

ritkulnak az igazi egymásra nézések,

nem szabadítottad fel nekem a májust.

Elmúltak a törökülések az ágyon,

a kibontott hajú szombat délutánok,

nincsenek meg azok a tuti helyek,

ahol te, ahol én.

Nem elmenni kell, bár messzire

látok, túl az urbántébolyon,

a zöldön, a lakótelep cementes egén.

Még tudom a szoknyád harangozását,

ha rádlátok, ha éppen beérlek,

de már tudom az italboltos lányt is,

és a hosszúhajú, szép n?k diadalos menetét.

Muszája, ideje van minden forradalomnak,

muszája, ideje van, minden szerelemnek,

muszája, ideje, van, hogy valaki, végre

átlásson rajtam.