olyan volt,
ahogyan próbált nem figyelni rám,
mint egy szigorú, szótlan szobor –
a rozmaring illat szokatlanul zavart,
kökörcsinre vágytam, ölelésre,
sárga fényben láttam arcán a mosolyt,
majd pirosba ment át,
olyan lett, akár a ropogós cseresznye,
mélyen hallgatott –
kacagásomba belehullott egy-két gesztenyevirág
Legutóbbi módosítás: 2012.05.17. @ 20:53 :: Dvorák Etela