Seres László : Egyszerű vers

 

 

Ha lehajolnál hozzám,

anyám lennél, szeretőm, hazám.

Lelkedből  lelkembe

holdívű csend futna át.

 

Ha újra megérintenél,

s szeretni szeretnél,

életre kelne bennem

sok elmosódott emlék.

 

Ha sírnál, felinnám könnyed.

Örülnék örömödnek,

hogy csak nekem vagy.

S ha elhagynál,

ajtót nyitnék előtted. 

 

Hogy velem maradj. 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.05.01. @ 18:54 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.