Autóbuszbűz.
Gázolaj és füst keveréke
Édeskés dezodorral,
Tompított izzadság.
Kilométerek kátrány-szaga,
Mi ráragadt a kerékre,
Nyitott ajtón át beillan
A hörgő motor melege.
Majdnem tapintható
Éjjeli pihenőhelyek
Az autópálya mellett,
Semmihez sem túl közel.
Állomások avas párolgása
Tele folyton emberekkel,
Kik ma is csak átutaznak
Ezen a szutykos életen.
Az utasok szaga ez,
– félelem és bizonytalanság –
Örök órák unalmáé,
Szürke napok folynak el.
Telve a légtér
Személyes illatfelhőkkel,
Egymással összekeveredve
Senki senkit nem ismer már fel.
Ártatlanság égésszaga,
S mint bőröndöt pakolnak
dobálnak ide-oda,
bekötik a szemed is
tévéfilmmel motorzajban.
Idegenek dohos bűze,
Hontalanok vigasza,
Mindenki csak átutazó,
Mindenkit az orra vezet,
Utazunk, de nincs hova.
