(Egy festmény margójára)
Kidőlt a tó
a part is ráhajolt
a vérző nádra
keserűzöld hegygerinc fut
sikong a szélI
Istenig lát
ki azúrkék ruhát ölt
a ringó tájra
lelkéből sarjad itt
minden virág
bodorfüst reszket
felhőfoszlány hull
szürke-arannyal
átszőtt testén
kibomlott ecsetnyomok
színek formák
akácsor tűzvörösben
s már gyújtja
sírócsillagát az ég
hogy láss
kit itt hagytál egykor
befogad
halk szelíden
ölmeleg csendben
örökre mint aki
végleg
hazaérkezett
(Kép: Horváth Piroska)
Legutóbbi módosítás: 2012.06.03. @ 13:10 :: Seres László