Mielőtt a Viking-16 amerikai űrszondát elindították volna, a NASA vezetői minden nemzetet megkerestek egy fax-al. Az állt benne, hogy a NASA barátsággal felajánlja a lehetőséget, miszerint minden nép, ország elhelyezhet egy üzenetet benne, hiszen eleve úgy is tervezték. Az adott országra, népre jellemző üzenetet, kisebb tárgyat kérnek, és ehhez még az ENSZ is elhelyezhet egy kollektív üzenetet. A szonda tizenhét és fél év múlva elhagyja a Tejutat, és megkezdi végtelen útját más csillagok felé, nem kizárt, hogy a távoli jövőben értelmes organizációkkal találkozik. Ők talán meg tudják fejteni a Föld népeinek üzenetét, értékelik barátsággal küldött bemutatkozásunkat, és tán ez lehet az első lépése egy valamikori kapcsolatfelvételnek.
Az üzenetek beérkezéséig a NASA a Föld helyzetére, éghajlatára, lakosaira vonatkozó ábrákat, illetve az Egyesült Államokra jellemző tárgyakat (egy üveg Coca Colát, és a New York Yenkees valahai sztárjának kissé viseltes mezét) előre elhelyezte.
Aztán a napok, hetek teltével özönleni kezdtek a különböző országokból a fontosnak gondolt relikviák.
Az oroszok egy második világháborúban zsákmányolt német zászlót küldtek, a kínaiak egy száztizenhat oldalas jegyzéket, amiben pontosan felsorolják, mik is azok az alapvető dolgok, amiket ők találtak fel (a puskaportól a fülemüléig). Az irániak egy üres papírt, így emlékeztetve áhítattal a Prófétára (őt nem szabad ábrázolni), a franciák De Gaulle nevezetes mondását arany plakettba vésve: Franciaországnak nincsenek barátai, Franciaországnak érdekei vannak. A japánok a legújabb robotpoloskát, a románok hajdani nevezetes vezérük, Július Caesar kicsi márványszobrát. A szlovákok húsz deka juhtúrós haluskát, a görögök összes adósságuk kimutatását, Anglia a királynő egy lila ruháját. Spanyolország egy nyilatkozatot, miszerint a baszk nép nem nép, Hollandia egy edami sajtot, Törökország az örök és megbonthatatlan török-örmény barátság nyilatkozatát, Észak-Korea egy kockakövet, amelyre valamikor Kim Ir Szen rálépett.
Aztán megérkezett Magyarország üzenete is. Ez egy sebtében meghozott, visszamenőleges hatályú törvény alapján küldendő hadüzenet volt ábrával kiegészítve, ha netán azok a balfék Mars-lakók nem tudnának magyarul (a jobb kéz középső ujja felfelé fordítva).
Ezt a NASA-nál kissé furcsálták, de egy második generációs magyar mérnökük felvilágosította őket: a hadüzenet réges-régi hagyomány a magyaroknál.
Végül is — gondolták —, ha ragaszkodnak hozzá…
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Torjay Attila
