Ady Ágota Melinda : Inverzió

Nyomtatás

Az ajtó előtti sár emlékszik még lábnyomod mélységére.

Meglehet, lelked éhsége volt a vétkes, átszöktél az égbe

Eszközök nélkül, csupán saját tested láncoltad csontjaidhoz.

Szőrszálhasogató elvek őrzik a valósnak tűnő poklot,

Hol máglyarakásra vetik reszkető álmainkat,

Hol kimérák utolsó reménye füstölve kialszik,

Elporlad minden, mi itt tartott, egyedül a túlélést kívánjuk.

Jó lenne addig rohanni, míg átölelhetjük szabadságunk,

S lábnyomunk is eltűnik az ajtó előtti sárból.

(Grétsy Zsombor emlékére)