Ki vagy, aki szemem
vakablakába nézel,
s tovább magasítod
fölöttem a falat?
Arccal lefelé fektetsz
hajómban, hogy ne lássam
majdani halálomat.
Ki vagy, te nem létez?,
mozdulatlan árnyék?
Mondd, hová kapom
t?led a belép?jegyet?
Kígyót fonsz hajamból,
s átadsz a fúriák dühének,
vagy felhasítod nekem az eget?
Ki vagy, aki elcsúfítod
anyagom, s lomb nélküli
fának faragsz. Ráncaim szörny?
Gorgó-fejet festenek rám.
Kérlek, ne küldj el, ha az utolsó
felvonásban a semmi terhét ledobom
magamról, s kopogok az ajtófélfán.
Lehet, hogy hetérák tánckarába
küldesz, s megvárod míg lerogyok,
s összebújik velem az éjszaka.
Lehet, hogy Pürrha lesz megújult nevem.
Jeleket várok t?led, Uram!
Vessen ki magából Kharón ladikja,
legyek a sokakból megváltott egyetlen.
Pürrha Pandora lánya, aki a vízözön után az emberiség ?sanyja lett.
Legutóbbi módosítás: 2012.07.18. @ 15:29 :: csontos marta