Miért van az, hogy amit én érzek – más nem érzi;
csak elképzelése van róla, ami többnyire fantázia,
kevésbé érzés, és akkor hiába az én nagy energiája,
a kisülés meg egyebek – tartalmakról beszélgetünk,
amelyek végs? soron olyan hasonlóak és lényegtelenek.
Az empátiát felém irányulónak akarnám, ha lehet,
ne legyél olyan önz?, hogy fordítva szeretnéd – írok;
tehát az els? lépés az enyém, alkalmazkodhatsz hozzá,
értsd meg, milyen bonyolult vagyok, amit te csak úgy,
azt én sokkal magasabb fokon, amire már fölnézhetsz,
vagy aláállhatsz, mint rekken? h?ben nagy erny? alá;
ez az írók önz?sége és végtelen magánya, ami érték.
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Petz György