Radnai István : Konty alá való parafrázis

Nyomtatás

nem sz?z többé barackvirág
és méhek jártak a mandulán
vemhét kihordja lassan
a méhek riadnak a kasban

az ?szi szél majd kibeszél
kiforrja vad mérg? szeszét
a hordó s részegen elgurul

minden bokor a hó alatt guggol

romos a ház a rózsaszín szobák
fala lazul roskad tovább
mohos tet? kih?lt a kémény
árulsz-e még kivel közös a gyékény

copfot s koszorút a kontyért
lakodalom borult a kondér
elárvult a sz?zlopó kazal
gyerekkor remény és kacaj

új rügy duzzad nem láthatod
a ködön csak a fagy mi áthatol

H. Gábor Erzsébetnek