Mint elalvás előtti gondolat,
úgy peregtél mellém.
Számos lomha lejtő alján
szívből-mogorván az utolsó cseppet
is osztottad…
S mennyi fehérbundájú felhő
permetétől óvtál (!?)
Most gránit kemény falak
nyújtóznak körénk,
közöttünk nincs rang,
enyém a szó, tiéd a hang.
Legutóbbi módosítás: 2012.07.29. @ 18:29 :: Serfőző Attila