Szendrői Csaba : Madarak

Megyek megitatom a madarakat
Temperával
Olyan megfakult a bárányfelh?
Legelte ég
Ez egy túlpátyolgatott hasadás
Nem terád vall
Magára zárja ajtaját az éjjel-nappali
Közért

Megyek megetetem a madarakat
magával
Tudja fáj hogy bár 
Lehetne 

annyiféleképp

Úgy néz rám mint valami nem 
m?köd? kabalára
És nyakára húzza a t?lem kapott
Karperecét

Megyek eszem iszom valami arcba

lórugást
Az ördög se érti ezeket a túlcizellált

szavakat
A köd tócsába fojt egy vonyító

kutyát
ma megtudom hova repülnek meghalni

a madarak

Legutóbbi módosítás: 2012.07.08. @ 18:45 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...