*
mikor vetkőztél, ruháid rajzoltak
mintákat a szőnyegre, tested süppedt
a párnák közé, és a hallgatag
délután lüktetőn új életre kelt,
cinkosunkként falnak fordult a fény,
aztán mi történt? az maradjon titok,
egyet tudok, az idő megállt és tény,
hálás mosolyod tette széppé arcod
Legutóbbi módosítás: 2012.07.07. @ 18:58 :: Tiszai P Imre