Ma éjjel végre megmozdult a leveg? odakint,
és a fák egészen különösen susogtak
a ház el?tt.
Rég volt ilyen kegyetlen és összeszorult a nyár.
Nappalidban eszméltem fel, és arra, hogy
tartozom valahová.
Emlékszem, mondani akartam valamit,
de elnémított ez a tikkadt homály,
… elbódított a besz?r?d? virágillat,
nem tudtam levenni a szemem a falra vetített
szerelmi jelenetünkr?l, arról, hogy nem csak
az árnyékod ölel meg…
….és amikor szembesültem a valódiságoddal,
csak arra tudtam gondolni,
vajon akkor hazudok neked, ha azt mondanám,
szeretlek…. vagy ha nem?