Bakkné Szentesi Csilla : dallamtalan

a szobában semmi nesz
a párnán álom lett az úr
a sejtelemes hangfoszlányok elültek
a lélegzet orchideaillatba bújt

tudat alatt
rezdült még a vágy
érintésére
összesimult két alak

s mire a nap
az ablakhoz szaladt
egy húr odabent elszakadt

 

 

 

2010.02.16.-2012.08.06.

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.08.19. @ 07:31 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.