P. Tóth Irén : Értelmetlen

Nyomtatás

Ébredés zavarja a reggelt.

Az ébredés nem fáj, csak rossz.

Ráébredni, hogy a világ gonosz.

Hogy semmi értelme az ébredésnek

és semmi értelme a meghalásnak.

Olyankor tükröm mindent megmutat,

hidegvérrel gyilkolja álmomat.

Ez az igazi ébredés:

szembesülni a valósággal.

Imbolygó lábaim hegyekbe ütköznek,

koponyámba léket vág a felismerés,

hogy ma sem történik semmi más:

céltalan várakozás – a holnap úgyis eljön.

Egyszerűen beköszön,

majd ahogy jött, úgy megy is,

s már emlék lesz a holnap is,

– szemhéjam mögé rejtőző fénykép ő.

Egyre homályosul az énkép.