*
Hőségben megfutó ködfelhő
az égben, délibáb a földön,
távoli hegyek fölött eső,
itt szikkadt szikben most a börtön,
roppanó fűzfa ága hullik,
mohó kis tűznyelvek harapják,
végigfut rajtuk, parázs izzik,
száraz erdőt a lángok falják,
gomolygó füst fojt ma életet,
fáradtság a tájon, megbújva
arat a pusztító enyészet,
a halál, éjsötétbe hullva,
Isten közönnyel nézi művét,
így közli végső ítéletét.
Legutóbbi módosítás: 2012.08.24. @ 19:33 :: Tiszai P Imre