Bocsáthatatlan tudok szeretni,
mint a gyilkosok, a vadak.
Nyitva felejtett, nyári szemembe
merültél, s megmosdattalak.
?sz van. Nyúlik a madarak véje,
mint az évgy?r?k a fában.
Beteg szívverésbe bújtál, s dobogsz
bennem, egyre szaporábban.
B?nös vagyok. Szemeid foglya:
fölszabadíthatsz, egyremegy.
Szeress hiábavalón, s vakmer?n!
nincs nálam menthetetlenebb.
Legutóbbi módosítás: 2012.09.09. @ 13:54 :: Csillag Tamás
