Léptem nyomát az ?sz takarja
Koosán Ildikó
Uram! Megvertél két kezeddel,
szívembe oltott szerelemmel
kószálok az ?szi ég alatt.
Kikerics-lila mez?k igéznek,
vörheny- és sáfrányszín levélnek
sírgödre ásít, közel a fagy.
Szálerd?k nedves avarát járom,
csönd, és homály az én világom,
mulandóságuk szépsége vár.
Vágyálmot idéz? gondolat
kísér a gyérlombú fák alatt:
fogadja létem végképp e táj…
Uram! Mutasd irgalmas lényed
miként a sáfrányszín levélnek,
engem is engedj pihenni itt…
Léptem nyomát az ?sz takarja,
tavasz se fakasszon majd dalra,
barkaf?z selymén ha újra nyit.
________________________
Szombathely-Nagykanizsa között
a vonaton
2006 szeptember 8.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Koosán Ildikó
