(Kép: Horváth Piroska)
Emberi sors ez, jönnek egymás után,
átbújnak a Föld éltető gomblukán.
Parányi testük oly szárnybaszökkenő,f
enn tűzvörösbe, lenn enyhe zöldbe nő.
Szemben a széllel a hitük lesz erős,
sok senki, búvógaz közt mind lengehős.
Talpon maradnak meg nem törve bátran,
lángot visznek Istenhez Nappá váltan.
(2012. szeptember 4.)
Legutóbbi módosítás: 2012.09.09. @ 14:18 :: Seres László