(Újsághír: Szerelemből ölta féltékeny férj…)
“Szerelemből ölt…”hozták a hírlapok…
Szerelemből, mely örökké ég,
míg üvegrostélyán a kristályfény
belekarcolja névjegyét
a szívbe,
áthatol,
karjában tart
s nem enged el többé.
Szerelemből,ahogy rátalál,
s egybeköt érte néhány szótagot
egyetlen egy szóvá:“szeretlek…”
Szerelemből,
mint jó szántó-vető.
Önmagában hordja,
melengeti őt.
Bölcsője, termőföldje,
s tudja
hullt magja így teremhet,
míg egybezár vele a sír.
Szerelemből, s úgy éget
akár a nap,
szélcsendes ujjal simogat,
részegít érintése.
Éltető gyökere
lesz a kopjafának.
Hitet, kétséget dönt le
ébredő örökös vágyban,
mindegy, öröme,
vagy fájdalma nagyobb.
Öröm akkor is, ha nem öröm
s fáj akkor is,ha nem fájhat.
Szavak, szavak, szavak,
megkéselt szavak,
menny és pokol,
a szív végül úgyis belehal
a szerelembe…
“Szerelemből ölt…”
hozták a hírlapok,
mikor szerelemből
csak születni szabad.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Seres László
