Én már lekéstem arról,
hogy bármit is várnék,
lassan már az is kevés,
ha tényleg van szándék,
és ahogy múlnak hetek,
egyre könnyebben hagy hidegen,
ha két perc alatt lesz ismer?sb?l idegen.
Ölelem azt az egy percet,
aztán el is múlik rögtön,
hogy ami belül dobban,
azt mégse kívülre öltöm,
nem kell lássa senki,
ahogy kifordul a világ,
lassú rágással kell enni
az összes elkövetett hibát.
Legutóbbi módosítás: 2012.09.30. @ 21:30 :: Tóth Zita Emese
