elég a hely, ahol ültél,
egy hajszál, kifosztott matrac.
Mintha
tartoznék az életemmel:
mellettem mindig maradhatsz.
Rám már
a varjak se vigyáznak, a
nagy, októberi es?k se.
Ólmos
es?víz folyik hajamra,
elárvult szemöldökömre.
Üres
bogárpáncél mindkét szemem:
nélküled olyan kihalt, vén.
Ölelj
át. Az ?sz háborús halott,
egy keresztüll?tt krizantém.
Legutóbbi módosítás: 2012.10.30. @ 21:57 :: Csillag Tamás
