Közelg’ a tél, s ha hófehér subát terít magára végre, aludni tér – de álmait kiszórja ránk, csodát idézve. Mesés e kép – ezernyi röpke pille hull alá az Égb?l, s ha földet ér, ropogva kér kegyelmet ? a h?vös éjt?l. A Nap hevét csitítja egyre – félti életét diderg’ve – Jeges szikét repít a fénybe, hogy tüzét kioltsa véle. De bánja már, s ha néha rákacsint a nagy korong vidáman, haragja száll – közös varázsuk egybeforr a h?s világban!
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P
Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán.
Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!!
ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam!
A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is!
Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"
