Hevesen dobog a szív,
lelkem maradni sem bír…
Már repülnék az élet felé,
hol téged rendeltek énem mellé!
Kell minden veled töltött óra,
s, hogy mellettem térj nyugovóra…
Nem lehet fontosabb más,
érted szól minden dobbanás…
A zaj, mi lüktet fel szívemb?l.
Hiányod minden nap fel?röl…
De álmunkban egy test, egy lélek…
Hetek óta csak ebben élek.
Kedves René;
ez megint elég gyermekded,
a piros részek különösen.
Üdv:
Gyuri
Legutóbbi módosítás: 2012.10.30. @ 22:38 :: Furuglyás René