Jagos István Róbert : A halott napja

 

Mulatni kellene, keser?n ríni,

fejfákra borulni gyertyafényben,

múltjainkat csontig felülírni,

bók-könnyekkel minden évben.

 

Hát akkor igyunk a hallottakra,

nyakaljunk, nyeledjünk egyre többet!

Égjen el az összes régi kotta,

mely rátok íródott a csöndben.

 

Vajh lesz-e még kéz, mely értem kinyúl?

És lesz-e Az, ki velem kapar?

És lesz-e oly kényes, ki úr,

kit a halál szaga sosem zavar?

 

Jó barátom, Te hiába jönnél,

halottam – itt – ma csak nekem van.

Kéz a kézben vájok le mélyre –

magammal magamban.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 11:56 :: Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.