Roskadt vállak közé szorított eltékozolt élet,
mezítlábas bagó, repedezett körömre égett,
lélektelen lét elleni tablettás olcsó l?re,
részegen lerogyni fekáliától szutykos k?re.
Otthona sivár, asszonya gajdolásától hangos,
a gyerek is súlyos beteg, még sosem látta orvos.
Robotolva keresett pénzét elnyeli a kocsma,
izzadságtól szennyes ingét már jó egy hete hordja.
Éjjel, mikor komoran végig gondolja életét,
az égre néz, látja egy emberibb lét ígéretét.
Holnaptól nem iszik, minden fillért hazavisz, sóhajt,
meggyógyul a poronty, er?s kézzel ?zi el a bajt.
Reggel szürke felh?k mögött fátyolosan kel a nap,
a kis ágyra pillant, szava sz?k mellkasában akad,
fekszik a kicsi gyerek, nem mozdul már soha többé,
kés? minden fogadalom, a remény így vált köddé.