Szül?városomat járom,
öreg házak ablakai
kíváncsian néznek, látom,
csodálatos nap a mai.
Néha vidáman csillanva
magasan, együtt az éggel,
máskor meg opálos árva,
könnybe lábadt bús szemekkel.
A parkban a szél szelíden
szórja szét felkapott porát,
a szikrázó napfényében
alkot színezüst kupolát